Hogy készül a jó film? Végy egy jó rendezőt, ez esetben John Patrik Shanley-t, és remek színészeket, akikből ezúttal négy is van: a zord Aloysious nővér szerepében megint egy újabb (már számolni sem tudjuk hanyadik) oldalát megmutató Meryl Streep, a gyanú árnyékába kerülő pap, Philip Seymour Hoffman, az apáca ruhában is fantasztikus, és gyönyörű Amy Adams, és az aggódó, ugyanakkor határozott anya, Viola Davis. Ehhez még adjuk hozzá az egyik legjellemzőbb emberi érzést, a kételyt, és azt, hogy mennyire vagyunk, vagy éppen nem vagyunk képesek változni/változtatni. Mikor mindezzel megvagyunk, 100 percen át élvezzük ezt a remek drámát. És, hogy mi lesz ennek az eredménye? Mind a négy szereplőnek Oscar jelölés, számunkra pedig egy hatalmas filmes élmény.

Összegzés: Shanley egy gyakori kérdést tesz fel, a papokkal és az egyházzal, valamint a változással kapcsolatban, de ezt végül kiterjeszti egész életünkre. Mindehhez olyan szereplőgárdát választott, aminél jobbat keresve sem találhatott volna. Le a kalappal!

Értékelés: A film minden szempontból élmény, olyan, amit mindenkinek látnia kell. Hibája gyakorlatilag nincs, talán csak az, hogy a történet nagyon egyszerű (szinte nincs is), hanem maga a kétely köré épül minden, és nem is kapunk választ arra, hogy valóban megtörtént-e, ami megtörtént, vagy nem. Így nekünk is marad a kétely, de ez így is 9/10.