Robert McCallról (Denzel Washington), a nyugodt életet élő bostoni állampolgárról senki sem gondolná, hogy egy visszavonult volt kommandós. De a saját halálát megjátszó ügynök újraéled önálló száműzetéséből, hogy megmentsen egy fiatal lányt (Chloe Grace Moretz) az erőszakos orosz gengszterektől. De a bosszúhadjárat nem csak a bosszúról szól, hanem folyamatosan felfedi, hogy a törvény néha nem elég és át kell lépni a határokat. Ha valaki bajba kerül és nincs hová fordulnia, McCallra biztosan számíthat, ő a tehetetlenek védelmezője.

A CineFest után rám fért egy kis pihenés, és a Holtodiglan tökéletes visszatérés volt a mozikba, és azok után A védelmezőtől nem sok jóra számítottam, pedig szeretem Antoine Faqua rendezőt és Denzel Washingtont is. Tök egyszerűen megmondom, hogy fogod-e szeretni a filmet, vagy sem: ha felülsz ugyanarra a vonatra, amelyen McCall utazik, kapsz egy tökéletes akciófilmet. Ha viszont a történet már az egyszerűsége miatt elbukik a szemedben, nem veszítesz semmit, ha kihagyod a filmet. Habár elég kreatív megoldások kapnak benne helyet. Faqua és Washington együtt…

Szóval megkapjuk egy ürge üresnek tűnő mindennapjait, ami úgy került vászonra, hogy engem már a felvezető képsorok is kilóra megvettek. Eleve, részben hasonlítok arra a fickóra, akit Washington alakít: szereti a rendet, precíz, és kissé gépezetszerű is. Tehát nekem ezek fényében öröm volt az unalmas, de rutinszerű pillanatait is nyomon követni. Aztán persze vártam, hogy akcióba lendüljön, de arra még álmomban sem mertem gondolni, hogy ennyi mindent kapok ettől a filmtől. Vérbeli thriller sok-sok véres akciójelenettel és brutalitással.

Ha azt nézzük, Faqua előző rendezése, a Támadás a Fehér Ház ellen is egy hatalmas meglepetést okozó akciófilm volt, de A védelmező ettől is több. Óramű pontossággal működik, sehol egy hiba, a színészek pedig csúcsra járatják karaktereiket. Nyilván Washingtonnal az élen, de róluk később. Faqua tud akciót rendezni, és nem csak elmismásolja a dolgokat, ez pedig élvezhetővé teszi a filmet. Tökéletesen felépített, ugyanakkor, amit az elején is említettem, a sztori nem egy agysebészet, és meglepetéseket sem okoz, mégsem unatkoztam egyetlen pillanatra sem. És akkor most jöjjenek a színészek.

Denzel Washington… Ő sem most bizonyított először, és köztudottan nagy karakterszínész, de azt mondom, hogy nincs más színész, aki így eltudta volna játszani McCall szerepét. Hősünk egy… olyan ember, akinek szüksége lenne a világra, és ja, irtson ki minden olyan emberinek nevezett lényt, aki nem méltó az életre. Oké, elvittem magam, és láttunk már öntörvényű igazságosztós történetből nem egyet, de azok a kreatív megoldások, amelyekkel felveszi a harcot az ellenségével, példátlanok. Vadonatúj akciójelenetek, és igaz, hogy hatásvadász, de mégis ki a francot érdekel, ha élveztem, amikor gyilkolt?! Persze lehet, hogy bennem sem százas valami, de a bűnös élvezeteknek teret kell engedni. Ezzel még nem ért véget, amit Washingtontól kapunk.

Most végiglapozgattam a jelenetképeket, és néhányról gyönyörűen leolvasható, hogy Washington mi mindent elkövetett, hogy minél hitelesebb, alaposabban kidolgozott legyen a karaktere. Öröm volt azokat a közeli képsorokat nézni, amikor az arcát mutatták, és nem kellett egyetlen árva szó sem, minden pontosan leolvasható volt róla. Amikor pedig megszólalt, intelligens, profihoz méltó szavak hagyták el a száját, és ez az, ami nem mindegy. Washington vérprofi, és utolérhetetlenül realisztikus. Habár, lehet jönni a Rambo témával, de én ezt így tőle, és csakis tőle, simán elhittem, és minden zokszó nélkül végignéztem.

Szerepelt más is Washingtonon kívül a filmben? Hát, naná! Chloë Grace Moretz sokkal kevesebb időt töltött a vásznon, mint az elsőre gondoltam. Mondjuk, ha itt belegondolok, akkor mégsem faék egyszerű a történet, mert nem arról van szó, hogy McCall megsajnál egy fiatal prostit, és kimenti a bajból. Moretz kisasszony jó választás volt a női főszerepre, bár nagyon tartottam tőle, hogy kevés lesz ide. Elég sok nehézfiút összeszedtek ebbe a filmbe, név szerint ott van mondjuk Alex Veadov, Vladimir Kulich, Johnny Skourtis vagy a sekélyebb vizeken evező David Harbour. Ők betöltötték a kis szerepüket, szépen alakítottak, és ennyi, de ők csak bábok. Kellett ide egy nagyobb falat is.

Ő pedig Marton Csokas, de ha szeretnétek, akár Kevin Spacey klónnak is nevezhetem. Nekem totálisan úgy tűnt, minta Spaceyt átemelték volna Fincher Hetedikjéből, és basszus, még a Fincher-szerű precizitást is megkaptuk Faquától, egyedül az hiányzott a történetszálból, hogy csavarosabb legyen. Egyébként Csokas előtt le a kalappal, mert olyat alakít, hogy valami félelmetes, és egy ilyen névből ki sem néztem volna. Azt kell mondanom, hogy méltó Washington mellé, persze hozzá képest kispályás, de Washington mimikai játéka egyébként is utánozhatatlan - legalábbis kevesen képesek ilyesmire.

Azt azért még leírom azok számára, akik nem tudnák, hogy tévésorozat alapján készült, így máris kevésbé fájhat a történet egyszerűsége, hiszen tudjuk, hogy hétről hétre… Most egyébként baromi kíváncsi lettem, hogy milyen lehetett az eredeti sorozat, ami az 1980-as években futott. Nyilván ehhez képest már kevés, és koramúlt, de lehet, hogy belekóstolok, ha fellelhető valahol.

Tudjátok jól, hogy sima akciójelenetekkel nem lehet megvenni, ott van példának a Total Recall, ami tele volt ilyenekkel, mégis ehhez képest egy értéktelen vacak tele fölösleges CGI-vel. Faqua itt régimódiban tolja, és nemes egyszerűséggel mégis közel mesterművet alkotott. Na, de oda akartam kilyukadni, hogy az akciójeleneteket sokszor a zenékkel tették még átélhetőbbé, bár mondom, nekem előnyöm volt, hogy egy hullámhosszra tudtam kerülni a főszereplővel, és megértettem az indíttatásait. A kedvenc jeleneteim között szerepel, amikor McCall először mutatkozik a maffia színe előtt, és odanyújt $9,800 dollárt az egyik vezéralkatnak. Továbbá imádtam, amikor erre a zenére gyilkolt, pedig tényleg kemény arcok gyűltek össze, és meg is izzasztották, de… Ja, igen, mivel a Sony gyártotta a filmet, így külön élvezet volt, hogy nyomuk sem volt az iPhone-oknak.

Számomra egy bűnös élvezet volt A védelmező, ami kiegyensúlyozottá tett, és ugyan remek szintet ugrott meg, de a tökéletességhez hiányzott egy falat. Pontjait tekintve egy brutálisan erős 9/10-et simán tudott.