A folytatásban Edward és Bella, a két főszereplő, boldogok egy ideig, míg egy családi összejövetelen el nem szabadulnak a vámpír ösztönök, részben ennek következtében Edward úgy dönt, elmondja Bellának, hogy nem illenek össze, így külön válnak útjaik. Bella mély depresszióba esik, éjszakánként rémálmok gyötrik. Idő közben elmélyül a barátsága az indián eredetű Jacobbal, aki, mint később kiderül vérfarkas. Bella közelebb kerül Jacobhoz, de Edward szelleme végig kíséri, nem engedi, hogy hibát kövessen el. Bella keresi a bajt, hogy előidézze Edward szellemét, ugyanis egyre nehezebben bírja távollétét és várja, mikor tér vissza kedvese, ezért vagányságból leveti magát egy szikláról. Edwardhoz azonban az a hír jut el, hogy nem élte túl, így ő is véget akar vetni életének a vámpír klán által. Ők a legnemesebb vámpírok, akik embervérrel táplálkoznak és szeretik a művészetet.

A film alatt párom folyton odasúgta nekem, hogy ez sem így volt, az sem így volt a könyvben, és én ugyebár nem olvasok könyvet, így ezt sem olvastam. Igazából szerintem nem volt baj az első rész rendezőjével, jó munkát végzett, míg a folytatásban minden potenciál ki lett ölve, ami még az első részben megvolt. Szóval maradjunk annyiban, hogy annak, aki nem olvasta a könyvet teljesen élvezhetetlen, unalmas az egész film, egyébként a rendező jegyzi az Amerikai pitét, mely ugye régi nagy kedvenc, de Az arany iránytű már hozza ugyanezt a színvonalat, mint az Újhold, szóval, akinek az tetszett, valószínűleg ez is fog.

A szereplők megválogatása eléggé el lett nagyolva, több időt kellett volna rászentelni, valószínűleg meg is érte volna. Gondolom, mivel ez sikeres lesz az első héten (utána baromi nagyot fog esni, de este jövök Boksz Office hírekkel). Jövő ilyenkor számíthatunk a Napfogyatkozás érkezésére, hátha az is ilyen izgalmasra sikerül.

A CGI vérfarkasokon kissé kiakadtam, teljesen idegen volt a mozgásuk, olyan műanyagnak tűnt nekem az egész, itt megint az egy év látszik meg. Tájak terén nem voltak izgalmas helyszínek, mint az Alkonyatban, pl. a Baseballos résznél ámultam-bámultam, nagyon nagy hatása volt. Egyetlen jelenet volt benne, ami tetszett, az erdős rész, mikor Victoriát üldözik a vérfarkasok, ott még a zene is rohadtul adta a hangulatot. A félrefordításokat már meg sem említem, pedig nem vagyok egy nagy Gilette angolból, de azért feltűnt néhány helyen, erre Luke bővebben kitér kritikájában.

Tavaly az első részt nézve jó szájízzel távoztam a nagyvászon elől, és vártam, hogy mikor nézhetem újra, itt azonban közel sincs még csak hasonló érzésem se. Túl nagy volt a hypeolás, na meg kevés volt az az 1 év, hogy jól sikerüljön. Ami még érdekes, ha jól emlékszek a gyártó stúdiónál volt szó róla, hogy az első rész rendezője nem jól lett megválasztva, túl sok volt a romantika, holott, az simán volt egy erős 10/8. Ezt az epizódot jellemzi a kapkodás, a színészek sem adtak bele mindent, olyan volt, mintha bambáskodtak volna, abszolút nem ezt vártam. Megerőltetem magam és adok rá egy 4/10-et és nem azért pontoztam le, mert tini-film és nem jön be, hanem mert fabatkát sem ér az egész, de még az nem is lenne baj, hogy nekem nem jön be, de hogy sok olyan embernek sem, akik a könyvet olvasták!

• Luke kritikája, aki kétszer olvasta a könyvet