Barney Ross (Sylvester Stallone) olyan ember, akinek már nincsen veszítenivalója az életben. A félelmet, és általánosságban az érzelmeket sem ismerő férfi egy csapatnyi zsoldos vezetője és fő stratégája. Egyedül modern kori harcosokból álló kommandójához ragaszkodik. Igazi cinikus, aki szerint a munkájuk: „megszabadulni a nehezen eltüntethető mocsoktól”. Ross csapatának tagjai: Lee Christmas (Jason Statham), korábbi SAS ügynök, a pengék mestere. Yin Yang (Jet Li), a közelharc szakértője. Hale Caesar (Terry Crews), a nagy kaliberű fegyverek specialistája. Toll Road (Randy Couture), a robbanóanyagok szakértője, aki elvileg az egység legintelligensebb tagja, valamint a saját démonaival küzdő Gunnar Jensen (Dolph Lundgreen), a mesterlövész. Egy napon a titokzatos Mr. Church (Bruce Willis) olyan megbízással keresi meg őket, melyet más nem vállalna el. Barney és a feláldozhatókként ismert csapata elvállalja a rutinfeladatnak tűnő küldetést. Likvidálniuk kell Garza tábornokot (David Zayas), Vilena kegyetlen diktátorát, és véget kell vetniük a dél-amerikai szigetországban élő emberek lemészárlásának, a katonai diktatúrának és az elmúlt évek vérengzéseinek. Egy felderítő küldetés során Barney és Christmas találkoznak Sandrával (Giselle Itie) helyi összekötőjükkel, aki egy sötét titkot rejtegető, mindenre elszánt szabadságharcos. Rájönnek, hogy az igazi ellenfelük James Monroe (Eric Roberts), az egykori CIA ügynök, illetve csatlósa, Paine (Steve Austin). Amikor az események váratlanul elszabadulnak Barney és Christmas kénytelen magára hagyni az összekötőt, ezzel gyakorlatilag aláírják Sandra halálos ítéletét. A balsiker nem hagyja nyugodni Ross-t és ráveszi csapatát, hogy térjenek vissza Vilena-ba befejezni a munkát, amibe belevágtak. És hogy mindeközben megmentsék saját lelki üdvüket is…

Sylvester Stallone új filmje egy kemény, pörgős akció-thriller, melynek főszereplői egy csapat zsoldos, akiket felbérelnek, hogy behatoljanak egy dél-amerikai országba, és végezzenek annak könyörtelen diktátorával. Amikor a küldetés megkezdődik, a zsoldosok ráébrednek, hogy semmi sem az, aminek látszik. Hamarosan a csalás és árulás sűrű hálójában találják magukat. Úgy tűnik, hogy a küldetést nem tudják folytatni, ártatlan életek forognak kockán, ám ennél komolyabb kihívás is vár a csapatra: kiderül, hogy egyik társuk elárulta őket, ezért az életüket minden eddiginél komolyabb veszély fenyegeti…

Stallone és „bandája” megcsinálta, kérem szépen, ez így, ebben a formában az év akciófilmjeinek rövid sorát bővíti. Nagyjából úgy kell elképzelni az egészet, mintha visszahozták volna a ’80-90-es évek hangulatát, és az akkori akcióhősöket összeszednék egy filmbe. Igazán jó érzés volt látni ennyi történelmet író színészt egy alkotásban, már-már olyan érzésem támadt, mintha „dobtak volna egy osztálytalálkozót, és közben elvállalták ezt a melót”. Az első fele még szépen, lazán, bevezetéssel indít, ami szintén piros pont, hogy nem vágtak bele egyből a közepébe, hanem kapott némi bevezetőt. Ennél a pontnál még adott volt, hogy bármerre elvihetik a szálakat, igaz került bele viszonylag sok beszélgetős rész, és még ekkor is hihetetlen feelgood hangulatot mutatott fel, köszönhetően a forgatókönyvnek, és az örökzöld színészeknek.

A normális bevezetésen túl, játékidejéhez képest korretken be lettek mutatva a karakterek, és végre egy akciófilm, amin még izgulni is tudtam. Stallone akciójeleneteire nagy hangsúlyt fektettek (szerencsére), és hihetetlen jól tolta korához képest! Néha egy kis Rambo feeling is befigyelt, csak épp többen mentek, és nem egyedül irtotta a népet. Fordja egyébként pont olyanra sikerült, mintha őt magát láttuk volna fénykorában. Kicsit sajnálom, hogy csak egy cameo-szerep erejéig láthattuk a Schwarzenegger-Willis párost, de mint a premier után kiderült, Willis visszatérhet a második részre. Mickey Rourke szintén kicsi, ám annál bölcsebb szerepben tűnt fel. Jason Stathamen látszott, hogy napjaink egyik legjobb akciószínésze, talán neki voltak a legdurvább jelenetei – Stallone után -, gondoljunk csak a kosaras, a repülős, vagy bármelyik közelharcos részre. Irtóra örültem Jet Le jelenlegi szerepének, mert itt már bizony nem halhatatlan és mindenkit szétcsapok karaktert írtak rá, hanem a valóságnak megfelelőt. Tetszett a fő gonosz(ok) kiválasztása, gondolok első körben Eric Robertsre, akinek ugyanúgy sikerült megteremteni azt a bizonyos légkört, mint a TDK esetében. A másik gonosz pedig David Zayas (Dexter – Angel Batista), akitől abszolút magabiztosságot láthattunk. Steve Austin jól tolta, de nekem kicsit csalódás volt, hogy a rossz oldalon állt, és nőkkel kezdett ki. Női fronton Giselle Itié és Charisma Carpenter erősíti az amúgy is impozáns stábot, bár maradandó alakítást inkább Giselle-től láthattunk.

Az első autós üldözéssel, mikor felülnézeti kameraállással követhetjük az eseményeket, nagyon meg voltam elégedve, bár a másik nagy hajsza sem volt izgalmaktól mentes, ott pedig főleg a Ford F100 motorhangja, és teljesítménye kerül középpontba.

Egy dolog teljesen biztos: aki ebben a kategóriában készít filmet a jövőben, jól kösse fel a gatyáját, ha ezen túl akar szárnyalni. Ettől tökösebb, profibban megrendezett akciófilmet jó pár éve nem csináltak, a stábról, vagyis a sok bad-ass színészről, akik old school módon nyomták, már ne is beszéljünk. Sikerült ezt a rengeteg karaktert úgy mozgatni, hogy ne zavarja össze a nézőt, és így lazán kiszórok rá egy 10/10-et.