A majmok az urak. Ők az erősebbek, okosabbak, jobban alkalmazkodók. Tíz évvel az első, szuperintelligens emberszabásúak megjelenése után, övék a világ, és Caesar a vezetőjük. Az emberiség mégsem pusztult ki teljesen. Kisebb túlélő csoportjaik bizonytalan, átmeneti békét kötöttek az uralkodó fajjal. Ám a természetes kiválasztódás nem bírja a kompromisszumokat. A béke átmeneti. Előbb-utóbb ki fog törni a csata, amely vagy az embereket vagy a majmokat örökre elsöpri a föld színéről.

Három évvel ezelőtt Rupert Wyatt hatalmasat alkotott A majmok bolygója: Lázadással, és baromi csalódott voltam, amikor kiderült, hogy nem tér vissza, hogy megrendezze a folytatást is. Azonban, amikor Matt Reeves nevét megerősítették, tudtam, hogy jó kezekben van a második rész, hiszen ő jegyzi a Cloverfieldet is többek közt. Nos, A majmok bolygója - Forradalom vetítését követően épp annyira lelkesen távoztam a moziból, mint a Cloverfieldnél, csak jelen esetben sokkal több a drámai szál, és Reevesen is érződik, hogy sokkal precízebb lett azóta.

Az amcsik néhány héttel ezelőtt beharangozták, hogy a Forradalom lehet a nyár egyik legjobb filmje, és ebbe az akkor még csak spekulációba aligha lehet belekötni, mert ez így is van! A 130 perces játékidő is egy kihívásnak bizonyult, és biztos felmerült bennetek a kérdés, hogy miért tartom igazán remeknek ezt a folytatást. Azért, mert kézzel fogható a minőség, a történet nagyon rendben van, és egyetlen pillanatra sem válik vontatottá. Az egyetlen negatívum, amit eltudok róla mondani, a 3D. Fölösleges, és eleve sok a sötét jelenet, nem is értem, mit gondoltak.

A történet nagyon bejött, egyetlen dolgot nem értek, hogy a magyar címmel miért variáltak, ha már az elsőt sikerült jól lefordítani. Nyilván nincs gond, mert a forradalom alcím sem mond ellent a filmnek, csak hát na! Hogy a történet ennyire megállja a helyét, nagyban 'okolhatók' az írók, hiszen az első rész firkászai közül ketten is visszatértek. Ugyanazt a minőséget kapjuk, mint három évvel ezelőtt, csak sokkal, de sokkal több drámával, és a csúcspontot egyértelműen azzal érik el, hogy mindent az emberibb tényezőre hegyeztek ki.

Nyilván az sem utolsó szempont, hogy az elmúlt évek során is fejlődött a technológia, méghozzá rohamosan. Na, nem mintha az első résznél kifogásolható lett volna, ahogyan megalkották a majmokat, de jelen esetben még élethűbbek. Brutális, ahogyan visszaköszönnek az érzések, érzelmek az arcukon, amitől már-már emberként tekinthettem rájuk. Cézár intelligenciáját össze lehetne kötni Reevesével, hiszen a rendezés épp annyira eszes, mint a főszereplőnk, akit sohasem ununk meg.

Lehet sajnálni, hogy az előző rész emberszereplői közül senki nem tért vissza, de fölösleges. A lényeg, hogy ismét a zseniális Andy Serkis keltette életre Cézárt, a majmot, aki minden fajtársánál okosabb és bölcsebb, de még az emberek gondolkodásmódját is felülmúlja. Elképesztő, ahogyan ezt kitalálták, megírták és megvalósították. Nagyon tetszett, ahogyan visszautaltak a kezdetekre, azokra az időkre, amikor James Franco karaktere megmentette őt, kiemelte a többiek közül. Megható, ahogyan visszahozzák a régmúltat, és ahogyan felidézik azokat az időket.

Férfi főszereplőnek ezúttal Jason Clarke-ot kapjuk, akit szeretni nem szeretek, de ezentúl talán másként lesz. Igazán nagyszerű karaktert írtak neki, akinek eljátszásával tökéletesen boldogul, így természetesen nem kérdés, hogy az emberszereplőket kivesézve, tőle láthatjuk a legegyedibb játékot. Keri Russell ideális pár mellé, akinek szintén nem kell a szomszédba mennie egy kis színészkedésért, akin viszont állatira meglepődtem, Kodi Smit-McPhee, aki hatalmasat nőtt, mióta legutóbb láttam. Emellett tehetséges színészpalánta. Akad még egy csőlátásban gondolkodó Gary Oldmanünk is, akiről szinte fölösleges írnom, hiszen… tudjuk, mire képes, de ez nem az ő filmje volt, hanem Clarke-é.

Az egyik kedvenc jelenetem a medvés, amit már rögtön az elején láthatunk, a másik pedig egyértelműen az, amikor Cézárt hazatér. Az ottani visszaemlékezések, az utalások, és az az erő, amit a családjától kap, felülmúlhatatlan. Persze gyönyörű az is, amikor a majmok lovagolnak, vagy amikor Koba elkezdi adni a megbolondult majmot, hogy megmeneküljön, de az sem kis jelenet, amikor odamegy a két őrhöz, és lecimborál velük. Viszonylag sok akciójelenetet kapunk, amikor pedig a majmok csatáznak az emberekkel, már-már rémisztő, mert a valóságtól sem áll távol, ha jobban belegondolunk. Sok feszült pillanatot is tartogat a film, például amikor a toronynál vannak a vége felé, és ahogyan Cézár újra…

Gyönyörű képei vannak a filmnek, a fényképezés épp annyira mestermű, mint maga a cselekményvezetés és a látványvilág. Tudom, hogy mindig leírom, hogy mennyire szeretem a poszt-apokaliptikus filmeket, de ez a világ tényleg a gyengém, és jelen esetben sem kellett csalódnom. A majmok kialakított birodalma, az erdő, a lepusztult város, a gát, minden egytől egyig hangulatos jeleneteknek adott otthont, amitől csak még magasabbra rúghatott a minőség. A drámai jelenetekkel is szinkronban volt ez a világ, és a majmok is jókor, jó helyen, éppen elegendő érzelemmel megáldva lépték meg tetteiket.

Varázslatos, ahogyan Cézár vezeti seregét, és erre mondom azt, hogy soha ne hagyják abba. Szerencsére Reeves már biztos a harmadik rész rendezői székébe, ami megnyugtató tényező. Reméljük, hogy ott sem okoznak csalódást, és csak így tovább mind a forgatókönyvírók, mind pedig a szereplők részéről. Részemről elfér rá a 9/10.