Will Graham egy tehetséges bűnügyi profilozó, aki az FBI-nak segít egy sorozatgyilkos ügyében. Graham egyéni munkamódszere lehetőséget biztosít számára, hogy teljesen beleélje magát bárki helyébe - még a pszichopatákéba is. Mintha egy rugóra járna az agya velük. De amikor egy olyan beteg gyilkos nyomába ered, aki túl komplex személyiségnek bizonyul ahhoz, hogy Will megértse, Dr. Lecter, az egyik legmenőbb pszichiáter segítségét kéri. Will és Hannibal (akiről még csak a nézők tudják, hogy sorozatgyilkos lesz később) tökéletes párost alkotnak, és úgy tűnik, nincs olyan gonosztevő, akit ne tudnának kézre keríteni. Ha Will csak egy hangyányit is sejtené, mit tartogat a jövő…

Figyelem! A cikk véresebb képeket is tartalmaz, amelyet a gyenge idegzetű olvasóknak fokozott figyelemmel ajánlok!

Lecter doktor, mi lesz a mai menü? Egy csipet gyilkosság, két hulla, mindez megfűszerezve némi hátborzongató hangulatú nyomozással, és egy rakat kérdéssel. Valljuk be, mai sorozatos fronton azért ez így nem rossz az NBC csatornától, hiszen levettek a lábamról, hasonló módon, mint a Bates Motellel. Ugyan egy újabb nyomozós szériáról beszélünk, mégsem így tekintek rá, hiszen ettől jóval több rejlik benne. A készítők gyönyörűen játszadoznak a néző idegeivel, azonban felspannolás helyett inkább csak erős izgalomban tartják, ami negyvenperces székbe utasítással jár.

Nem most derült ki, hogy Mads Mikkelsen milyen zseniális színész, de hogy mennyire illik ehhez a rideg, távolságtartó karakterhez, az igen. Első körben lesznek olyanok, akik a későbbiekben elítélik, viszont már most sejtem róla, hogy egy jó ember lakozik odabent. Még akkor is, ha van mit rejtegetnie, de talán lesz köztetek is olyan, aki egyetért velem. Az étel előkészítése, és maga az étkezés gondolatom szerint nem csak bennem támasztott hasonló kérdéseket, mint "vajon most mit eszik?", "az épp kinek a mije?". És Mikkelsen az a színész, akitől totálisan bekajálom ezt, hiszen pont annyira félelmetes és hideg, amennyire kell.

Hugh Dancy pont annyira remekül adja vissza az ügybe magát mélyre beleásó nyomozót, mint Mikkelsen a címszereplőt. Ráadásul neki is megvan a maga 'kis' baja, ami különccé teszi, kiemeli a többi ember közül, és ezt a sorozat készítői tökéletes effektekkel segítenek elmélyíteni. Már-már annyira hiteles, hogy megtévesztő is egyben, és egy pillanatra az elején is beugrottam a kis 'meséjének'. Pompás, mind Dancy színészi teljesítménye, mind pedig a köret.

Akad még egy Laurence Fishburne-ünk is főszerepben, akiről szintén nem tudok mást írni, mint Dancyről és Mikkelsenről. Bár ugye nem utolsó szempont, hogy Fishburne Helyszínelt egy jó pár részen át, szóval ott szerezhetett tapasztalatot, hogy mit is jelent levezényelni egy nyomozást. Ez most biztosan jól jött, de akár fogalmazhatnék úgy is, hogy egy szó, mint száz, nem csak a színészek éreztetik a profizmus szagát, hanem minden más is.

Női fronton számíthatunk még Lara Jean Chorostecki, Caroline Dhavernas és Hettienne Park jelenlétére is, és annak ellenére, hogy egyiküket sem kedvelem különösebben, sikerült meggyőzniük, hogy nekik itt helyük van ebben a közegben. Első ránézésre bennük sem fogunk csalódni, a többi pedig majd idővel úgyis kiderül.

Az operatőr is piros pontot érdemel, ugyanis sokszor úgy pásztázza a terepet, vagy az épp lencse előtt szereplő színészt, hogy a lehető legnagyobb hatást érjék el. Nyilván ezért jár a hatásvadász jelző, de mégis ki a fenét érdekel, ha ez így ebben a formában óramű pontossággal működik?! Egyelőre azt nem értem, hogy az NBC-n hogy fér el egy ilyen viszonylag véres sorozat, de ugyancsak nem fontos, a hangsúly inkább azon fekszik, hogy ez így az idei szezon egyik legjobb sorozatnyitánya.

Visszatérve az operatőr munkájára, találkozhatunk egy-két gyönyörűen művészire vett fényképezéssel is, és emellé párosul még pár egyedi momentum is, amelyek totálisan idegenek a sorozat világában. Ekkor általában Terrence Malick és munkássága ugrott be, na és persze Az élet fája, és különféle szinonimái a szokatlan szónak.

Felépítését tekintve nem ragadunk le egy ügynél már rögtön az első részben, és nem tudom, hogy a folytatásokban milyen terveik vannak a készítőknek, de ha ezt így folytatják, nagyon jóba leszünk mi ketten. Az, pedig, hogy a végére még bevállaltak egy újabb esetet, hát le a kalappal a készítők előtt. Nem gondoltam volna, hogy létezik még mostanság nyitó sorozat, ami tud tökös lenni, és nem fél elmenekülni a kliséfalak mögé.

Lassan zárom is a soraimat, mert megéheztem, méghozzá a következő részre, ami még baromi messze van, de ez így 9/10-re volt elég, és ha így folytatják, akkor kúszhat ez még ettől feljebb is.