A georgiai Savannah városka árnyas buszmegállójában különös mesemondó üldögél. Forrest Gump mindent látott és mindent átélt, de nem mindent értett. Nem éppen a legfényesebb elme. De hát az anyja is mindig azt mondta: "Csak az a hülye, aki hülyeséget csinál." Forrest Gump pedig semmi egyebet nem csinált, mint jelen volt a XX. század minden fontos eseményén a focipályától a harctérig, az elnökök klubjától a médiavitákig, míg végül meg nem pihent egyetlen igaz szerelme karjában. Forrest Gump IQ-ja nem szárnyal az egekig, de rendkívül becsületes és jólelkű fiú. Különös véletlenek azonban hozzásegítik, hogy az 1950-es évektől 1970-ig Amerika minden jelentős eseményén részt vegyen, és minden jelentős személyiségével találkozzon, köztük: Elvis Presleyvel, JFK-vel, Lyndon Johnsonnal, Richard Nixonnal. Forrest elvégzi a főiskolát, harcol Vietnámban, élsportoló lesz, az egyetlen probléma csak az, hogy túl buta ahhoz, hogy megértse ezen fontos események jelentőségét.

Örökzöld. Úgy gondolom, ezzel az egy szóval mindent el is mondtam. Idén húsz éves Robert Zemeckis filmszatírája, amit annak idején többek közt a Velencei Film Fesztivál közönsége láthatott elsőként. Mit ne mondjak, remek élmény lehetett, jómagam pedig a múlthéten a tévében csíptem el. Ugyan későn kezdődött, mégis végig lekötött, és egyetlen pillanatra sem unatkoztam, pedig a 141 perces játékidő simán lehetővé tette volna. Zemeckis legendás a történetmesélésben, persze ehhez kellett egy nagyszerű forgatókönyv is, amelyet Eric Rothnak köszönhetünk. Imádtam Forrest Gump kalandozásának minden pillanatát, hiszen elég érdekes történetei vannak ahhoz, hogy ez filmre kerülhessen.

Nem kérdés, hogy klasszikusról beszélünk, és nem most láttam először, mégis minden egyes jelenete ugyanolyan remek élménnyel szolgált, mint első nézésre. Nagyon sokat nevettem, mosolyogtam, és igazi gyógyír a lélek számára. A klasszikus filmnézés értelmében régen filmeztem ilyen jót, habár a Meseautó nagyjából hasonló filmalkotás, de két különböző témájú film. Érdekes, ahogyan bemutatják Gump életét, és mára már elcsépeltté vált az effajta történetmesélés, itt mégis működött, pedig tényleg láttam már párszor a filmet. Habár, az is igaz, hogy nem mostanság volt már.

Tom Hanks zseniálisan hozza a karaktert, lényegében neki köszönhető minden: amikor a néző boldognak, szomorúnak, izgulósnak, vagy épp örömteli pillanatokat megélőnek érzi magát. Tom Hanks egy padon ülve mesél, mindig másnak, és mindig érdekes a társaság is, akit megtisztel a történeteivel. Egy igazi bolondos egyébként, de egyértelműen a szerethető fajtából, aki egyszerűen jókor volt jó helyen, és imádtam nézni, amikor feltört, mint a talajvíz, és döntögette meg saját és mások csúcsait. Nagyrészt sajnos elnyomás nehezedik a karakterre hol a társadalom, hol pedig az éppen őt körülvevő irigy emberek részéről. De Gump erős, Gump hős, ő Jenny örök megmentője.

Na, igen, ott van a női főszerepben Robin Wright, aki fura módon most sokkal jobb nő, mint húsz évvel ezelőtt volt. Persze most nem a színészi képességeiről beszélek, hiszen azokkal nincs gond, és méltó társ Gump mellé nem csak színészileg, hanem egyébként is. Sally Field is hatalmasat alakít a fiát nehéz körülmények között nevelő egyedülálló édesanya szerepében, de hát ebben a filmben minden pompás, és nagyszerű. Még akkor is, ha nem. Keserédes egy film, ami sohasem fog kimenni a divatból - természetesen azok számára, akik szeretik a filmklasszikusokat, és nem csak napjaink sok esetben tucattengerében úszkálnak.

Zemeckis által a rendezés gördülékeny, Roth pedig arról gondoskodott, hogy a néző jól érezze magát. Nyilván az alapokat adó Winston Groom regény sem utolsó, bár ezt nem ismerem, de biztos az is hatalmas élményt nyújthat. Ezt majd ti megírjátok, ha már megvolt. Gump futása klasszikussá vált, amolyan szállóigévé: "Fuss, Forest, fuss!". Ki ne hallotta volna ezeket a szavakat? Imádom egyszerűen, mert szívvel-lélekkel készült, és a lényeg most jön: egyetlen pillanatra sem lesz belőle csöpögős dráma, ellenben tökéletesen belepiszkál a néző érzelmi világába.

Hatalmas élmény volt, hogy ennyi helyszínt bejár a film, és részben ennek is köszönhetjük, hogy nincs helye az unalomnak. Van itt bátorság, hazafiasság, tökösség, szeretet, 'némi' szerelem és még sorolhatnám… Aki nem látta még, sürgősen pótolja! 10/10. Feledhetetlen filmélmény.