A Nelson Johnson „Boardwalk Empire: The Birth, High Times and Corruption of Atlantic City” című könyve ihlette széria az 1920-as évek Amerikájába visz el minket, egy korba, amikor a hatalom a törvény felett állt, egy korba, amikor a szesztilalmat bevezették. A Boardwalk Empire - Gengszterkorzó a gengszterek, pontosabban Atlantic City vitathatatlan ura, a politikai és gengszterkörökben egyaránt otthonosan mozgó Nucky Thompson (vagyis a létező személy, Enoch Lewis „Nucky" Johnson alapján kreált karakter) cseppet sem mindennapi életébe enged betekintést. A klasszikus gengszterdráma tágabb értelemben a város felépüléséről és az arrafelé kiskirályként uralkodó szeszcsempészekről szól, vagyis Arnold Rothsteinről, Lucky Lucianóról és Al Caponéról, akikkel Nucky Thompson kivétel nélkül üzletelt.

Megérkezett a korért való rajongásomat pótló anyag, avagy az HBO olyan területre merészkedett, ahová rajtuk kívül senki nem mert mostanság. Összegyűjtöttek néhány nagyobb nevet – köztük a legendás Martin Scorsese és Terence Winter – akiknek bőven van tapasztalatuk a maffiás, gengszteres témában, és kérem szépen leraktak elénk egy olyan pilotot, amin az egész világ meglepődött. Nem csoda, hogy múlthét vasárnap az első részt alig 5 millió néző kísérte figyelemmel, amire 6 éve nem volt példa az HBO történetében. Engem már rögtön az egyedi főcímmel megvettek maguknak, igaz utána kőkeményen belecsapnak, és kapjuk a drámát, de közben végig ott lapul a ’20-as évekbeli hangulat, ami olykor kissé Keresztapás stílust áraszt, és ez az, amiből kevés van manapság, ugyanakkor kellemes volt nézni. Látni, hogy rutinos arcok állnak a háttérben, valamint, hogy rengeteg pénzt beleöltek a pilotba, aminek köszönhetően jó sok karaktert mozgatnak egyszerre, úgyhogy érdemes odafigyelni a nevekkel, ha nem akarsz belekavarodni.

Atlantic City képi világa, a színészek, mind egytől-egyik telitalálat, ha az utóbbinál maradunk, folytatnám a sort rögtön Steve Buscemi-vel, aki történetesen az egyik főszereplő, és fantasztikus játékot láthattunk tőle. Régebben több filmjét láttam, de színészileg még akkoriban nem figyeltem az efféle tulajdonságait. Michael Pitt-től szintén teljesen korrekt alakítást láthattunk, és lehet, hülyeség, de nekem néha úgy tűnt, minta a fiatal DiCaprio-t néztem volna. Stephen Graham a fiatal Al Capone szerepét öltötte magára, akire nagyon kíváncsi leszek a következő részekben. Felsorolhatnék ide tucatnyi színészt, de nem teszem meg, mert összességében senkiről nem tudok rosszat mondani.

Nálam ez egy majdnem hibátlan volt így elsőre, bár azt le kell szögezni, hogy a korból adódóan nehéz alkotás, de legalább elrugaszkodtak a már megszokott témáktól, és sorozatba ültették a szesztilalom bemutatását. Pontokban egyelőre kapja a 9/10-et, és kíváncsi leszek a második részre pozitív, avagy negatív hatással lesz, hogy nem Scorsese rendezi a részt.