Értékelés: Az acélember (Man of Steel)

Az acélemberAmerika és a világ legismertebb, legnépszerűbb és legerősebb szuperhőse, a különleges történetű Superman visszatér a mozikba - és ezúttal minden idők legerősebb csapata segíti a fantasztikus kalandok megelevenedését.

A legendás és egyedi látványvilágot megteremteni képes Zack Snyder ezúttal is kitett magáért, ugyanis brutális képeket sorakoztat fel ez a magasra törő nyári popcornmozi. Leszögezném rögtön az elején, hogy nem rajongok a karakterért, és nagyon kevés vele foglalkozó filmet láttam, így hát a tudásom vele kapcsolatban alapszintű. Az acélember tehát azt a feladatot kapta tőlem, hogy felépítse bennem Clark Kent történetét egészen az alapoktól a jelenig. A történetmeséléssel vettek meg kilóra, mert ez a része olyannyira hibátlanra sikerült, hogy egyetlen percig nem unatkoztam, pedig a játékidő nem másfél órás. Szeretem a hosszú filmeket, pláne ha van mit benne elmesélni, és ha még ért is hozzá a rendező…

Látszik, hogy hatalmas CGI munkát fektettek bele, és kicsit tartottam is tőle, hogy túl műanyag lesz, de ezzel szerencsére nincs gond. Még mielőtt bővebben belemásznék a látványba, jelentem, hogy nincs szükség a 3D-re, ugyanis 2D-ben is teljes élvezetet nyújt Clark Kent megújult története, minden más csak fölösleg. Helyenként, de főleg a repülős jeleneteknél lesütött róla, hogy 3D-re hegyezték ki, viszont nekem egyáltalán nem hiányzott, mert anélkül is tudta, amire hivatott. Bár pont ez a része tetszett legkevésbé, amikor a karaktert szemből mutatják repülés közben. Nem azt mondom, hogy amatőr volt, csak mondjuk az összes többi repülése milliószor látványosabb, izgalmasabb hatást ért el.

Gyönyörű, bár ezt Snydertől már megszokhattuk, hogyha valaki, akkor ő aztán tud egyedi környezetet teremteni, amely természetesen egyenlő azzal, hogy hatásvadásszá is válik. Ez utóbbival azért nincs baj, mert egy nyári popcornmoziról van szó, amelynél megengedett az ilyesmi, meg hát eleve nem tudományos fantasztikus filmről beszélünk, hanem képregény adaptációról. Nem egyszer elhagyjuk a Föld pályáját, ami felülről nézve varázslatos, ugyanakkor 'ijesztő is a nagy ismeretlen'. Az idegenek hajóit is korrektül megcsinálták, és ugyanez elmondható az öltözetekről és arról a néhány űrkütyüről is. Amire külön ki akartam térni, hogy az űrben játszódó cselekmény ritkán szórakoztat, viszont itt ebbe sem tudok, és nem is akarok belekötni, mert minden frankón működött.

Supermannek méltó ellenfele Zod, tehát abból sincs hiány, hogy kicsit meg legyen tiporva a címszereplő, bár úgyis tudjuk, hogy történjék vele bármi is, úgysem ő húzza a rövidebbet. Kettejük közt több alkalommal fajul püfölőssé a helyzet, és értem én, hogy az erőfitogtatást szükséges volt bemutatni, de néha egy kicsit visszább vehettek volna. Ettől függetlenül élveztem, csak nagyrészt funkciómentes a köztük dúló harc, de azt kimondottan zabáltam, ahogy romba döntik a fél világot, és hogy ezt mennyire valósághűen van kivitelezve. Természetesen az is tény, hogy ezek viszik el a cselekményt a végkifejlethez.

Herny Cavill szinte teljes egészében ideális választás Clark Kent/Superman szerepére, bár ha visszagondolunk, a karakter nem ennyire kidolgozott, mint itt. Az izmokból nagyjából 20%-ot visszavehettek volna, és akkor egy szavam sem lenne, de ezek annyira apróságok, hogy az összképbe alig szólnak bele. Cavill remek színész, elhittem neki a karakter minden egyes élményét, mert tényleg látszott rajta, hogy beleadott mindent. Fantasztikusan bemutatták a gyerekkorát, ahogyan felnő, és ezeket hiába visszatekintéseken keresztül láthatjuk, abszolút élvezhető, mert jó helyre van elhelyezve. A kisfiúként látott Clark Kent kiköpött olyan, mint Cavill, megvan a hasonlóság, és ettől többre aligha van szükség. Imádtam, mind ahányszor visszanéztünk a karakter gyermekkorára.

Mivel hölgyeké az elsőbbség, Michael Shannon előtt a bájos Lois Lane-re, vagyis Amy Adamsre térnék ki, akiben aztán minden megvan, ami egy belevaló újságíróhoz kell - sőt, még jóval több is. Amy Adams csodaszép színésznő, és mellé még nem is buta, és ezt a figurát kábé kisujjból tolta, de nagyon összhangban van a címszereplővel. A záró képsorok pedig egyenesen epikusak. Simán néztem volna még tovább… órákon keresztül. Michael Shannonnek kapcsiból megy már a gonosz, mindig ilyet alakít mostanság, de úgy gondolom, hogy Zod szerepében tudott csak igazán kiteljesedni. Persze nem drámai alakításra kell gondolni, de ugyanúgy odatette magát, mint a szereplőgárda összes tagja.

Zseniális színészek játszották a többi karaktert is, például Russell Crowe-nak is rutinfeladat volt eljátszani Jor-Elt, a Kevin Costner - Diane Lane párost is imádtam Clark Kent földi szüleinek szerepében. Ayelet Zurert még talán nem is láttam semmiben, de elragadó szépséggel megáldott színésznő, éppen illő pár Jor-El mellé. Harry Lennix tipikus amerikai tábornokot, Christopher Meloni pedig tipikus ezredest alakít, de ebben a filmben bekajálható tőlük, és többet várni sem szabad. Laurence Fishburne szintén kedvenc, róla sem írhatok mást, minthogy örülök, hogy jelen volt, és hogy precízen játszotta szerepét. A német származású Antje Traue a rosszak oldalát sokasította, és Zod mellé kellően eltökélt tudott lenni.

Egy szó, mint száz, rengeteg karaktert kellett mozgatnia David S. Goyer forgatókönyvírónak, azonban nem most kellett először bizonyítania rátermettségét. Részemről jöhet a folytatás, kíváncsian várom, hogy mit hoznak ki belőle, ugyanakkor reménykedem is benne, hogy nem kapkodják/nagyolják el, és hogy továbbra is Snyder kezében marad a gyeplő. A feljebb ecsetelgetett pár apróság és a katarzis érzés elmaradása miatt egy 9/10-ben kiegyezem vele. Mondjuk, amellett semmiképpen nem mennék el, hogy amikor Superman égnek indult, kirázott a hideg, bár ebben szinte minden alkalommal nagy szerepet játszik Hans Zimmer eszményi zenéje.

• Az idő szerencse • Mindenkit hajt valami...

Szólj hozzá!

*

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

7 hozzászólás

  1. Egyetértek veled és jó kritikát írtál!
    A 3D szerintem is tök fölösleges, nemigen lehetett érezni csak néhány jelenetnél.
    Nekem egy pöppet hosszú volt és volt mikor egy kicsit untam is, de összességében nagyon jó lett.
    Mint első, bevezető rész tökéletes.
    Értékelésem: 8/10

  2. A Barman: Kezdődik sem volt annyira kimagaslóan jó, de a Sötét Lovag már engem is beszippantott. Ha ez is így folytatja akkor nem lesz gond.

  3. Anonymous

    Legalább 3 generációval korábban íródott de még mindig üt!! Nem járta meg a világháborút, nincs is drága puccos kütyüje.. csak hatalmas szíve plusz elpusztíthatatlan :D aki a biblia 3 ik kiadását várja tőle az messzire kerülje el !!! később csak fikázni fogja!! supermanről kell szólnia és szupermanről is szól 10\9 ;) alig várom a folytatást !!!!! :)

  4. Nagyon jó kis film lett. Talán sosem tudtunk még meg ennyi mindent a kryptoniakról a korábbi filmekben.
    A látvány meg persze abszolút rendben volt. Én 2D-ben néztem, úgyhogy a 3D-hez nem tudok, mit mondani.

    Az viszont valahol vicces, hogy Amy Adams játssza Lois Lane-t, aki anno 2001-ben a Smallville sorozat 1. Évadjában Clark egyik ellenfelét alakította. :)
    Meg az is, hogy feltűnik egy apró szerepben Alessandro Juliani, aki a Smallville sorozatban Emil Hamilton professzort alakította. (Itt Richard Schiff játssza a tudóst) Egyébként jóban lehet Zack Snyder-rel, mert a Watchmen-ben is volt egy hasonlóan kis szerepe.

    Russell Crowe meg Jor-El-ként is badass. :D

    “Ayelet Zurert még talán nem is láttam semmiben,”

    Anno az Angyalok és Démonok-ban (a Dan Brown könyv adaptációja) játszott Tom Hanks oldalán. Másban én sem láttam.

  5. Superman nekem sem a kedvenc hősöm, bár a Smallville végignézése után már láttam benne némi fantáziát. Azt vártam, hogy ez a film majd megszeretteti velem. Nem így lett…
    A sok akció között számomra elsikkadt a lényeg, olyan súlytalan lett az egész sztori. Nekem jobban tetszett volna, ha azt mutatják be, hogyan válik emberré, és nem azt, hogyan válik szuperhőssé. Mert azzal, hogy megöli Zod tábornokot, a többieket pedig a fantomzónába száműzi, végleg szakít eredetével, és szerintem a hős legnagyobb tragédiája, hogy bár ő mindent megtesz azért, hogy megvédjen minket, örökké kívülálló marad. És ez nekem nem jött át! Nem mutatták meg kellőképp, miért döntött így. És ebből a szempontból a Batman: Kezdődik százszor jobb eredettörténet. Lehet, hogy velem van a baj, én vártam túl sokat, azt gondoltam, hogy a Nolan-hatás majd itt is lehengerel, de nekem ez egy szórakoztató, de egyszer nézős kategória, és egy erős 6/10.
    A végére azért néhány pozitívum: jók voltak a visszatekintések, működött a Lois Lane vonzalom, tetszett a Luthor utalás és az is, hogy végre nem zöld világító kövekkel gyengítették le. :)

  6. dragonyss:
    Ismét ízlések és pofonok, de mint írom is, nálam sem kedvenc a karakter, mégis megkedveltem. Snyder filmjeit egyébként bírni kell. Anno az Álomháborút jól lehúztam, majd újranéztem a rendezői változatot, és megláttam benne a lényeget – persze érdekes módon az extendedsége miatt hosszú lett, szóval jó az a mozis vágás. :)