Értékelés: Krízispont (Margin Call)

KrízispontPeter (Zachary Quinto) az egyik legbefolyásosabb befektetési banknál dolgozik kockázatelemzőként. Egy reggel a vele egy emeleten dolgozók szinte mindegyike megkapja felmondó levelét, köztük Peter főnöke, Eric is. Eric (Stanley Tucci) azonban – mielőtt elhagyná az épületet – egy pendrive-ot nyom Peter kezébe azzal, hogy nézze meg a rajta lévő információkat, de legyen nagyon óvatos. A hordozón Eric utolsó munkája található, amelyben az elkövetkező napok várható gazdasági eseményeit és egy minden eddiginél nagyobb pénzügyi krízis veszélyét modellezi. Peter a kereskedők vezetőihez fordul (Paul Bettany, Kevin Spacey), akik tudják, hogy amennyiben az elemzés helyes, az egész gazdasági szféra összeomolhat az elkövetkező órákban. Megkezdődik a versenyfutás az idővel, melynek során hőseink kegyetlen döntések meghozatalára kényszerülnek.

Sajnos csak így Oscar-díjátadó után került elém a film, viszont a csalódás az pozitív. Eléggé vonakodva adtam neki esélyt, pedig valahol számoltam vele, hogy tetszeni fog. Azt mondom, nem kell megijedni a számoktól és a tőzsdés jellegű hangviteltől, mert jól van tálalva, ami J.C. Chandor író-rendező érdeme. Meglehetősen intelligens, de nem fellengzős stílusú, avagy mondhatnám úgy is, hogy ha jobban figyel a néző, a részletek 95%-a simán felfogható egy átlagember számára is. Stílusában nézve egyedül a Tőzsdecápák-filmekkel barátkoztam eddig, mert az a papírforma, hogy akarnak-akarnak, de sose sikerül normálisat alkotni.

A témája nagyon is aktuális napjainkban, hiszen a pillanat okozta sokkot mutatja be, hogy a tőzsde hogyan boríthat fel mindent, vagy épp pont fordítva - egy cég hogyan bolondíthatja meg a tőzsdét. Hogy a pénz hogyan válik értéktelenebbé, fedezet nélkülivé… Tényleg durva, hogy az ember hogyan rögtönöz egy ilyen helyzetben, és hogy a kétségbeesés, mit vált ki a vezetőkből, mit helyez előtérbe, és mi az, ami totálisan érdektelen számára.

Van egy sajátos hangulata is, de egyáltalán nem olyan, mint a Tőzsdecápáknak, hanem sokkal földhözragadtabb, valóságosabb. Viszont arra számítani kell, hogy rengeteget dumálnak, elmélkednek benne, és ez teljesen olyan, mintha közelébe engednének egy nagy cég belső ügyeihez. Főleg a színészekre támaszkodnak, viszont azokból nincs hiány, mert hiába tömték tele sorozatos arcokkal, játékuk mégis hibátlan, simán felér egy ilyen filmhez.

Olyan tehetséget alakítják a főbb szereplőket, mint Kevin Spacey, Paul Bettany, Jeremy Irons, Zachary Quinto, Penn Badgley, Simon Baker, Mary McDonnell vagy épp Demi Moore. Spacey-t egyre inkább kezdem megkedvelni, viszont soha nem színészileg volt vele bajom, hanem egyszerűen nem szimpatizáltam vele. Paul Bettany is mennyire jól tolta már! Elkelt már neki egy normális szerep. Mellé csatlakozik Zachary Quinto és még Simon Baker is, mondjuk Demi Moore volt a filmben az a szereplő, akire nem szívesen néztem rá. Nem tudom, ti hogy vagytok vele, viszont nekem annyira ellenszenves lett az utóbbi időkben, hogy el sem hiszem. Csak mert régebben nem így álltam vele. Penn Badgley is szépen tör felfelé a Gossip Girlből, és jó úton halad, ha ilyen filmekben vállal szerepet. Jeremy Irons meg az a színész a filmből, akitől rohadt régen láttam bármit is, de hiányzott az arca, és nem értem, miért a köd mögül színészkedik az utóbbi években.

Jobban tetszett, mint a Tőzsdecápák - A pénz nem alszik, szóval a 8/10-et adok neki, viszont a végét kicsit elkapkodottnak éreztem. Kisebb piros pont jár hazánk fiainak, ugyanis remek magyar címet sikerült neki adni.

• Az idő szerencse • Mindenkit hajt valami...

Szólj hozzá!

*

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

2 hozzászólás

  1. Anonymous

    Olyan, hogy “pozitív csalódás” nem létezik. Értelmetlen szóösszetétel. Olyan, mintha azt mondanád, hogy illatos szar…

  2. Örülök, hogy neked is tetszett, és hogy ma is tanulhattam valamit.