Nick (Jesse Eisenberg) a kisvárosi pizzafutár hétköznapi száguldásokkal teli élete két önjelölt gengszter (Danny McBride és Nick Swardson) nagyszabású tervének köszönhetően váratlan fordulatot vesz. Az elfuserált duó elrabolja és egy derekára lakatolt pokolgép segítségével bankrablásra kényszerít Nicket. A lehetetlen feladat sikeres végrehajtásához Nick egykori legjobb barátjához, Chethez (Aziz Ansari) fordul segítségért. A két barát próbál bankot rabolni, és közben rendőrökkel, bérgyilkosokkal meg lángszórókkal gyűlik meg a baja, de mindennek a tetejébe egymás őrült szövegét is el kell viselniük.

Eléggé várós vígjáték volt ez nálam, és hőbörögtem is, amikor elmaradt a hazai mozipremier, de most ezért kimondottan hálás vagyok, hogy itthon a tv képernyő előtt ért a csalódás. Az a helyzet, hogy Ruben Fleischer eléggé odatette magát a Zombielanddel, ami egy újranézés alkalmával még jobban bejött, de a 30 perc vagy annyi se kőkemény csalódás számomra. Az előzeteseknek nem szoktam hinni, de azért valamennyire sikerül valóságos képet vetíteniük vele, most viszont ez sem jött össze. Valahogy más jellegű humort vártam tőle, és nem ezt a faszakodós agyzsibbasztó baromságot. Kezdem ott, hogy a történetben lett volna potenciál, de sajnos egy nagy banánhéjon megcsúszott az egész. A rendezés valamennyire összeszedett volt, ugyanakkor mivel nem jött be ez az egész tálalás, így nekem még ez a nyolcvan egynéhány perc is baromi hosszúnak tűnt, és többször befigyelt a facepalm is.

Maga a sztori kicsit butácska, de mint írtam, lett volna benne lehetőség, viszont nem éltek vele. Film vagy sem, a bankrablás az úgy vicc, ahogy van. Eleve a kivitelezés, bár ezzel még nincs is bajom, hiszen egy témában nem jártas egyén pontosan így cselekedne, ahogy a filmben Jesse karaktere, viszont az, hogy így megúszták az egészet, miután még a városban is okoztak némi kárt, na az már übergáz. Erre mondom én azt, hogy ilyen a mesében sincs, nemhogy a filmekben. No mindegy is, lapozzunk.

Jesse Eisenberg és Aziz Ansari teljesen korrekt páros alkottak, és csak miattuk ültem végig a filmet. Eisenberg még mindig haláli dumákat engedett el még halálosabb stílusban, úgyhogy őt aztán tényleg csippantottam, Ansari pedig követte őt a maga módján, a maga színészi szintjén. Danny McBride és Nick Swardson egy-egy lúzert játszottak, és McBride-ot én valószínűleg soha nem fogom elismerni, mint színészt, mert mindig ugyanazt a gusztustalan beszédű, ki ha én nem felfújt hólyagot játssza, és ez nálam baromi kevés. Szinte mintha csak önmagát adná, vagy nem is tudom. Swardsont már meg sem említem, mert csak még rosszabbakat írnék.

Nem sok használható momentuma van a filmnek, és most néhány jó poénra gondolok, meg mondjuk pár akciójelenet is feküdt azért valamennyire, de az erős 3/10-től többet nem nagyon bírok rá adni.